HTML

Spanyolviasz

Álmodtam egy jobb világot: http://kompetenstarsadalom.blogspot.hu

Friss topikok

Közösség

Utolsó kommentek

Címkék

21.század (1) 25 év (1) 3. világháború (3) adat (1) Adolf (1) ageizmus (1) alacsony önértékelés (1) alárendelődés (1) Alexandrosz (1) alkalmazott (2) alkohol (1) államtitok (1) álszentség (3) általánosítás (1) al Kaida (1) Amidala (1) Anakin (1) anarchizmus (2) androgűn (1) Antal József (1) antiteizmus (1) apokalipszis (1) armageddon (1) asztrológia (1) ateizmus (3) autoimmun betegség (1) autoritás (1) ayurvéda (1) ayurvédikus (1) a gyerek érdeke (2) baloldal (2) bántalmazás (1) befolyásolás (1) beosztott (2) big picture (1) bio (1) biológia (1) Birodalom (1) biszexualitás (1) bizalom (1) biztonság (1) blogindító (1) BNO-10 (1) boldogság (2) Brexit (1) cenzúra (1) civil (3) civilizáció (1) colonus (1) Connor (1) Covid 19 (1) csábítás (1) csábító (1) család (7) családterápia (1) Csillagok háborúja (2) csoport (1) csoportidentitás (1) csoportnyomás (1) csöves (1) Darth Vader (2) darwinizmus (1) demográfia (2) demokrácia (17) démonizálás (1) depresszió (1) destabilizáció (1) destabilizálódás (1) digitális (1) digitális magány (1) diktatúra (5) diplomácia (3) Disney (1) divat (4) DK (3) dolgozó (1) dominancia (1) drog (1) DSM-V (1) egalizmus (1) egészség (4) egészségmegőrzés (1) egészségügy (2) egyén (1) egyenlőség (5) egyenlőtlenség (2) egyenruha (1) egyformaság (1) egyház (4) Együtt (2) együttélés (1) együttgondolkodás (1) együttműködés (1) elégedetlenség (1) elengedés (1) élet (1) életkor (1) életszínvonal (1) elfogadás (1) elidegenedés (3) elit (3) elitizmus (1) ellenzék (1) elmélkedés (13) Első Rend (1) elv (1) elvándorlás (2) elvárás (1) elvtelenség (1) ember (4) ember és környezet (1) én (1) energiahatékonyság (1) énideál (1) EQ (1) érdek (1) erkölcsiség (1) erő (1) erőszak (1) erő kutusz (1) érték (1) értékválság (2) érzelemszabályozás (1) érzelmi intelligencia (1) ész (1) eszme (2) eszmetörténet (1) etikus (1) EU (4) Euróoai Unió (1) Európai Unió (3) evolúció (4) evolúciós pszichológia (1) ezotéria (1) fajgyűlölet (1) fasizmus (2) fast-fashion (1) FED (1) fejlődés (3) félelem (2) felelősség (1) felettes én (1) felkelés (1) felmelegedés (1) felnőtt (1) felnőttek (1) félrelépés (2) feminizmus (2) fenntartható (15) fenntarthatóság (3) férfi (3) férfiak (4) feszültség (1) feudalizmus (1) fiatal (1) fiatalok (1) Fidesz (4) film (3) filo (85) filozófia (79) finn (1) finn-ugor (1) fogyasztásmentes (1) fogyasztói társadalom (2) fölérendelődés (1) főnök (2) forradalom (3) Francia Forradalom (1) függőség (3) gazdagság (5) gazdaság (19) gazdasági válság (5) gazdasági világválság (1) gender (1) generáció (1) genetika (1) genocídium (1) globális felmelegedés (4) globalizáció (3) gondolkodás (3) gyarmatosítás (1) gyász (2) gyerek (4) gyerekvállalás (2) gyerek érdeke (1) gyógyászat (1) Gyurcsány (1) háború (7) hadsereg (1) hajléktalan (1) hajléktalanság (2) hála (1) halál (3) halandóság (1) hangulatzavar (1) Han Solo (1) harcászat (1) Harmadik Birodalom (1) Harmadik Világ (1) hatalmi elit (1) hatalom (13) házasság (3) hazugság (1) HBO (1) heteroszexualitás (1) Hidegháború (1) hidegháború (2) hiedelem (4) hierarchia (1) hipokrácia (3) hippi (1) hit (1) Hitler (2) Holokauszt (2) homeopátia (1) homoszexualitás (2) hontalan (1) Horn Gyula (1) humanizmus (2) humán ökológia (1) hun (1) hunok (1) hűség (2) hűtlenség (2) idegengyűlölet (2) identitás (1) ideológia (2) idő (1) idősek (1) időskor (1) igaz szerelem (1) II. világháború (1) III. világháború (1) illiberalizmus (1) india (1) indiai (1) információ (1) integráció (1) inteligencia (1) intellektus (1) internet (2) intimitás (1) inverz szexizmus (1) IS (1) ISIS (1) ismerkedés (1) isten (1) Iszlám Állam (1) játék (3) Jedi (2) (1) Jobbik (4) jobboldal (2) jólét (3) jóléti társadalom (3) jóslás (1) jövő (3) jövőkép (1) jövőkutatás (3) Jung (1) jutalom (1) Kádár (1) kapcsolatok (2) kapitalizmus (4) Karl Marx (1) Kárpát-medence (1) kataklizma (1) kegyes hazugság (1) kelet (1) képviselet (1) képviseleti demokrácia (2) kerítés (1) kiadó (1) kiegyenlítődés (1) kihalás (1) kilátástalanság (1) kína (1) Kína (2) kínai (1) kisebbrendűség (1) kivándorlás (1) kizsákmányolás (1) klerikális (1) klímaváltozás (16) kognitív (1) kommunikáció (1) kommunizmus (1) konfliktus (1) kontroll (1) könyv (1) konzervatív (1) környezet (4) környezetvédelem (4) Koronavírus (1) korrupció (1) köszönet (1) köszöntő (1) kötődés (1) közélet (18) Közép-Kelet Európa (1) közlekedés (1) kozmetika (1) közösségi nyomás (1) Köztársaság (1) közvetlen demokrácia (1) krízis (1) külföldi munkavállalás (1) különleges katonai művelet (1) külső (1) kultúra (2) kultusz (1) kütyü (1) kvóta (1) Kylo Ren (1) látó (1) lázadás (2) Leia (1) lélek (12) lélektan (26) lélekten (1) lelki betegség (1) lelki egészség (3) lelki nevelés (1) Liberálisok (1) liberális feminizmus (1) libertarianizmus (1) libertinizmus (1) LMP (3) lobbi (2) Luke (1) lustaság (1) magány (2) magatartásorvoslás (1) magyar (2) Magyarország (2) magyarság (1) manipuláció (1) Marx (1) Mayer Máté (3) média (7) médiakutatás (1) medicina (1) megcsalás (3) megfelelés (1) megjelenés (1) megkérdőjelezhető (1) megváltoztatás (1) Megyessy (1) meleg (1) melegség (2) meló (1) menekült (2) menekültek (2) menekültválság (1) menekült válság (1) migráció (12) migráns (2) migránsok (2) mítosz (5) mobilitás (1) modern ideálok (1) MoMa (1) Momentum (1) monogámia (4) moralizálás (2) mozi (1) MSZP (3) multi (2) munkaerőpiac (1) munkahely (1) náci (3) nácizmus (2) nagyvállalat (1) Nagy Francia Forradalom (1) nagy Ő (3) Nagy Sándor (1) nárcizmus (1) NATO (1) Nem (1) nemiség (2) Nemiség (1) nemi erőszak (1) nemi szerep (1) Nemi vágy (1) nemzet (2) nemzetállam (2) nemzethalál (1) nemzeti szocializmus (2) nemzetközi kapcsolatok (1) nem vagy elég jó (1) neokonzervativizmus (1) neoliberalizmus (1) neonáci (1) népességfogyás (1) népharag (1) népirtás (1) népszavazás (1) népvándorlás (3) (2) nők (5) norma (5) normák (4) növekedés (2) nyílt tabu (1) nyitott kapcsolat (2) nyugat (1) Nyugat (1) Ő (2) objektivitás (1) öko (4) ökológiai válság (4) ökologizmus (1) öko bolt (1) oktatás (2) október 2-a (1) oligarcha (1) olvasás (1) önismeret (1) önkéntes önkorlátozás (1) önszeretet (2) önszerveződés (1) Orbán (2) öreg (1) öröm (1) orosz-ukrán háború (3) oroszok (2) Oroszország (5) orvostudomány (2) őshaza (1) összefogás (1) osztály (1) Palpatine (2) pandémia (1) pár (1) párbeszéd (1) Párkapcsolat (1) párkapcsolat (16) párkeresés (1) pártok (1) párválasztás (1) patológia (1) patrícius (1) pedofília (1) pénz (1) pénzügy (1) pestis (1) plasztika (1) plebejus (1) plebs (1) PM (2) polgár (1) polgárháború (1) poligámia (2) politika (24) politikai korrektség (1) politikus (1) popkultúra (2) populista (2) populizmus (4) poszt-apokaliptikus (1) poszt-humanizmus (1) profit (1) promiszkuitás (2) propaganda (1) psziché (3) pszicho (3) pszichológia (42) pszichopatológia (1) Putyin (1) radikális (1) radikális feminizmus (1) radikalizákódás (1) Rákosi (1) rassz (1) rasszizmus (1) rasszizums (1) recesszió (1) referendum (1) rendszer (1) rendszerhiba (1) rendszerszemlélet (1) rendszerváltás (1) részvételi demokrácia (3) röghözkötés (1) Róma (2) Római Birodalom (3) Róma bukása (1) rossz (1) sajtó (1) sajtószabadság (1) sámán (1) sci-fi (3) siker (1) Sith (2) skinhead (1) Skynet (1) Skywalker (1) Snoke (1) Soros (1) sorozat (2) soviniszta (1) sovinizmus (2) spanyolviasz (40) Spanyolviasz (65) spekuláció (1) spirituális (2) spiritualitás (3) stagnálás (1) Star Wars (2) Stephen Hawking (1) szabad (1) szabadpiac (1) szabadság (6) szabad akarat (2) szabad világ (1) számítógép (1) számítógépes játék (1) származás (1) szegénység (1) szekta (1) szellemtudomány (1) szélsőjobb (1) szélsőség (1) szélsőséges (1) személyiség (1) szemlélet (1) szenvedés (1) szépség (1) szerelem (4) szex (6) szexizmus (2) szexmentes kapcsolat (1) szexualitás (6) Szexualitás (1) Szíria (1) szkíta (1) szkíták (1) szociális ügy (1) szocializmus (2) szociál darwinizmus (1) szociológia (1) szorgalom (1) szorongás (1) Szovjetunió (1) szpanyolviasz (1) sztereotípia (1) sztereotipizálás (1) szubjektivitás (1) születésnap (1) szülő (3) szülői alkalmasság (1) szülők (2) szülőkép (1) szülőszerep (2) szuperego (1) tabu (4) táltos (1) tárgy (1) társ (1) társadalmi csoport (1) társadalmi fejlődés elmélet (1) társadalmi feszültség (1) társadalom (79) társkapcsolat (2) tartósság (1) távgyógyító (1) távol-kelet (1) technika (1) technológia (9) tekintély (1) tekintélyelvű (1) telekommunikáció (1) teljesítmény (1) természet (1) természetes szelekció (1) természetgyógyászat (1) természettudomány (1) Terminator (1) terorizmus (1) terror (2) terrorizmus (1) testvériség (2) tini (1) titok (4) tőke (1) tolerancia (3) történelem (17) transzperszonális (1) trend (3) Trianon (1) Trump (1) túlfogyasztás (2) túlnépesedés (15) túltermelés (2) túlvilág (1) TV (1) ugor (1) újság (1) újságíró (1) Uj Péter (1) Ukrajna (3) Ukrjana (1) Unió (1) uniszex (1) űrkutatás (1) USA (3) üzlet (1) vágy (2) vagyon (2) vagyoni egyenlőtlenség (3) vagyonkoncentráció (5) válás (2) választók (1) vállalat (1) vállalati kultúra (4) vallás (9) valóság (1) valós vágyak (1) válság (9) változó világ (1) világcég (1) világháború (1) világjárvány (1) világkép (1) világnézet (1) világpolitika (1) világrend (2) világűr (1) világuralom (2) világválság (3) világvége (1) vilápolitika (1) virtuális vágyak (1) virtuális valóság (1) viselkedés (1) Vona (1) vonzó (1) vonzódás (1) vonzóság (2) Westworld (1) xenofóbia (2) Y (2) Y generáció (1) zöld (7) zöld pszichológia (1) Címkefelhő

2021.10.07. 08:52 Mayer Máté

Korrupció és rendszerhiba

Több évtizedes toposz a magyar politikában és a mindenkori ellenzék véleménye is az, hogy az aktuális kormány korruptsága az ország felemelkedésének legnagyobb kerékkötője. A korrupció miatt rossz az egészségügy és az oktatási rendszer állapota, ezért nem elég a nyugdíj, ezért nem tudunk felzárkózni a nyugathoz, stb.. Röviden „a korrupció minden rossz forrása” és ha a kormány nem azzal lenne elfoglalva, hogy a saját zsebét és a hozzá hű oligarcha réteget tömje tele pénzzel, „ha nem gáncsolná ilyen módon magyar a magyart”, akkor tejjel mézzel folyó Kánaánban élnénk.

Ezt az elképzelést azzal szokás alátámasztani, hogy lám, a „fejlett nyugati országokban” milyen alacsony szinten van a korrupció, ezért is sikeresek annyira. Csakhogy a történelem tanulságai szerint ennek épp az ellenkezője igaz: mikor egy ország gazdaságilag elér egy szintet, a javak nagyobb bősége a legális gazdagodási utak bőségét hozza és az addig korrupt rendszerek és szereplők egyre nagyobb mértékben térnek át legális működésre. Más szavakkal Svédország is ugyanolyan korrupt volt, mint most Magyarország, amikor hasonló szinten állt, majd a jó gazdasági teljesítmény a gazdaság kifehéredéséhez vezetett, mert már nem volt szükség a lopásra, legálisan is lehetett gazdagodni, amit ráadásul mindig kockázatmentesebb választani.

Ezt a folyamatot a hétköznapok szintjén megjelenő kis korrupció visszaszorulásában mi magunk is érzékelhetjük. Ahogy javulnak a bérek, illetve, ahogy költenek minőségbiztosításra a különféle intézmények, úgy tűnnek el olyan jelenségek, mint, hogy valaki megvesztegeti a rendőrt, vagy az ellenőrt, mikor kisebb kihágásért fülön csípik, vagy ajándékot visz a hivatalnoknak, hogy az ügyét vegyék előrébb. Egyszerűen olcsóbb kifizetni a büntetést és jellemzően nem annyira hosszú kivárni a sort, miközben bízhatunk abban, hogy ajándékok nélkül is hasonló bánásmódban lesz részünk, mintha korrumpálni próbálnánk.

Másrészt, ahogy arra néhány közgazdász, többek közt Pogátsa Zoltán rámutatott, a korrupció becsült összértéke egész egyszerűen túl kevés pénz ahhoz, hogy az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjrendszert, a szociális ügyet, stb. meg lehessen reformálni belőle. Vagyis, ha minden politikus és minden állami tenderen induló vállalkozó talpig becsületes lenne, akkor sem élnénk összességében érezhetően sokkal jobban, legfeljebb nem szúrná a szemünket kevesek törvénytelen gazdagodása és álszent viselkedése. És persze ez sem utolsó szempont, ahogy arról már írtam, de főként nem ezen múlik a jólétünk és jóllétünk.

Egy további érdekesség a témában, hogy a mindenkori ellenzék mindig elszámoltatást ígér kormányra kerülése esetén, a vérmesebb politikusok személyesen küldenék börtönbe kormányon lévő ellenfeleiket – ami persze csak diktatúrában működne így –, amiből azután kormányra kerülve sosem lesz semmi. Ennek pedig az egyedüli komolyabb következménye talán az, hogy a társadalom széles rétegeinek bizalmát sikerült így eljátszania a politikai elitnek a rendszerváltás óta.

Ha kicsit általánosabban tekintjük a korrupció kérdését, akkor az mindig egy hiba a rendszerben, amit ki kell javítani, aminek a mértékét vissza kell szorítani. Vagyis abban nagy egyetértés szokott lenni, hogy a korrupció rossz és számoljunk le vele. Más a helyzet azzal, mikor a rendszer rendes, természetes működése vezet hibákhoz. Ha, mondjuk Gattyán György cégei és befektetései révén dollármilliárdos lesz, azt nem érezzük problémának, míg, ha Mészáros Lőrinc teszi ugyanezt kormányzati támogatásokból, azt már kritikusan szemléljük. Ha a világ nagy bankházait tulajdonló családok évszázadok óta hizlalják és örökítik egymás közt milliárdos vagyonukat, azzal semmi gondunk nincs, de ha a rendszerváltás után a privatizációnak nevezett lopásban meggazdagodott családok teszik ugyanezt, azt már nem tartjuk rendben lévőnek. Amit ezzel mondani akarok, hogy míg a korrupciót meglátjuk, addig a rendszerhibákra vakok vagyunk. Ebből pedig az következik, hogy a korrupció ellen – legalábbis a szavak szintjén – harcolunk, miközben a rendszerhibák létezésével sem foglalkozunk, pedig ezektől szenvedünk csak igazán hosszabb távon.

Rendszerhibának nevezek minden olyan jelenséget, ami a társadalmi rendet és stabilitást veszélyezteti. A blog rendszeres olvasói rendszeresen találkozhatnak is ezekkel. Rendszerhibának tartom a gazdasági világ elit mértéktelen gazdagodását, ami, ha az erőforrásaink egyszer szűkülni kezdenek, nagy eséllyel forradalmakhoz vezet majd, amint azt az ókor óta számos történelmi példa mutatja. Rendszerhiba szerintem a mértéktelen gazdasági növekedés hajszolása és a túlnépesedés, amik együtt több nagy civilizáció bukását eredményezték már (lásd pl. angkori civilizáció). Ezek ugyanis a környezet kimerítése és radikális átalakítása révén egy ponton erőforrás szűkösséget eredményeznek, ami párosulva a nagy vagyoni különbségekkel biztos recept a forradalomra és a polgárháborúra. Végül rendszerhibának tartom azt a módot és mértéket, ahogy a technológia jelen van a mindennapokban. Amennyire függünk tőle, ahogy elidegenít embereket és ahogy önként kiteregetjük a magánszféránkat általa. A gépeink legyártása és működtetése emészti fel azokat a nyersanyagokat és azt az energiát, amiknek a kitermelése, illetve megtermelése során keletkező környezetátalakítás, valamint károsanyag-kibocsátás felelős az ökológiai válságért. Másrészt egy társadalmi összeomlás esetén a technológiafüggőség csökkenti a lakosság túlélőképességét, illetve az elidegenedés és a magánszféra kiteregetése komoly lelki szenvedés forrása már most.

Hogy egy mondatban összefoglaljam az eddigieket, miközben klíma- és humanitárius katasztrófák sora felé robog a soha nem látott mértékben túlnépesedett és vagyoni szempontból szétszakadt, technológiafüggő, magányos és szorongó emberiség, nekünk a korrupcióval van bajunk.

Mivel ezekről mind írtam már részletesebben, amiket a linkekre kattintva megtalál a kedves olvasó, most tovább nem is ragoznám őket. Azt azonban fontosnak tartom kiemelni, hogy ezek mindegyike a kapitalizmus logikájából következik és azért is vagyunk többségében kritikátlanok ezekkel szemben, mert a hidegháború végével, a kapitalizmus győzelmével annak érdemi kritikája is véget ért, legalábbis szélesebb körben. Mert, bár a magukat szocialistának nevező rendszerek temérdek hibával működtek és nem voltak semmivel emberibbek a mai világrendnél, a marxi kapitalizmus kritika nagyon sok elemében pontos és helytálló. Csakhogy, mintha a Marxra hivatkozó rendszerek bukásával a marxi kritikát is a kukába dobtuk volna, a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntöttük.

Újabban ezt a kritikai pozíciót a zöld ideológiák vették át, hisz ma sokkal divatosabb zöldnek, mint szocialistának, netán kommunistának, vagy anarchistának lenni, ezzel azonban szintén foglalkoztam már.

A következő bejegyzésekben azt az utat szeretném körbejárni, ahogy a hidegháború formálta a világképünket és annak örökségére is ránéznék, ahogy az egykori logikák tovább élnek a mai gondolkodásunkban.

20 komment

Címkék: politika közélet társadalom korrupció filozófia rendszer filo rendszerhiba Spanyolviasz


A bejegyzés trackback címe:

https://spanishwax.blog.hu/api/trackback/id/tr4716710736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2021.10.07. 09:48:35

A post elejével 100%-ban egyetértek, akár én is írhattam volna (írtam is már hasonlót pár commentemben). Amit még hozzá lehetne tenni, ilyen a liberális demokrácia is. A ballibek elõszeretettel hivatkoznak arra, hogy európában milyen fasza az élet a balliberalizmus miatt, itt meg milyen szar diktatúra van. Csakhogy, amikor Európa megteremtette azt az elõnyét a világ többi részével szemben, aminek a mai jólétét köszönheti, ott sem épp a balliberális demokrácia virágzott.

A közepe már billeg egy picit. Igen, alapvetõen a világ igazságtalan. Van egy csomó milliárdos kapitalista akinek a kezében sok-sok pénz van. De volt alkalmunk kipróbálni azt a társadalmat, ahol nem volt ilyen kapitalista a rendszerben. Nos, nem volt sikertörténet. Pont azért nem, mert nem volt kapitalista, ezért aztán kb. mindenki bevette a leszarom tablettát osztályvezetõ felett. Ott már nem a tõke hatékony mûködése volt a szempont, hanem a "softskillek". Azaz nem gond ha szarul megy a gyár, ha az igazgató jó ivócimbora. Másrészt, a kapitalisták nagy része a jövedelmének csak a töredékét fordítja személyes célokra, a többibõl az a cég mûködik ahol te is dolgozol, vagy ahol a neked fontos termékeket állítják elõ.

A vége pedig egyenesen inog. Tudod, a fenntarthatóság egy nagyon érdekes dolog. A képletben benne vannak a rendelkezésre álló erõforrások, de igen nagy szorzóval szerepel a technológia is. Azaz adott mennyiségû embert adott életszínvonalon és adott mennyiségû erõforrásból egy adott technológiával lehet eltartani.

Azaz Pl. az európai polgár élhetne vadászó-gyûjtögetõ életmódot is. Az ember azt hinné, hogy semmi sem fenntarthatóbb mint amikor Kunta-Kinte egy szál íjjal kergette az antilopot, majd visszatért a fûkunyhójába. Csakhogy, ha csak kis hazánk lakossága, azaz vagy 9 millió ember kezdene el itt vadászó-gyûjtögetõ életmódot folytatni, nem hiszem hogy egy év alatt ne ennének meg mindent ami mozog a szarvastól az egérig. Azaz, ehhez a népesség eltartáshoz kb. ez a technológia kell. És ha csökkented a technológiai szintet, akkor csökkentened kell az emberiség létszámát is. Mondjuk, ha 300 évet vissza akarnál menni az idõben, akkor az emberiség létszámát is oda kellene visszavinni. Ez nagyjából egy atommal megvívott harmadik világháborúval érne fel.

a nagy hohohorgász 2021.10.07. 15:32:01

Nagyjából én is egyetértek, kérdéseim egyike hogy a poszter azt gondolja hogy gattyan György tisztán jutott el az első milliárdig? Ha igen akkor az elég gáz ilyen bevezető után.....

a nagy hohohorgász 2021.10.07. 15:41:18

Gattyan György minden rendszerben hátul maradt, ezért a proli nem szapulja. Pedig ha a prolinak lenne esze akkor tudna hogy gyurika legalább olyan korrupt mint a politikusok csak nincsenek politikai ambíciói. Mert Gattyan gyuri meglatta a piaci rést, aha..... és volt hirtelen x száz millió forint beugroja, aha és senki sem bántja mert rendes ember, aha.... kedves magyarok fel kellene már ébredni!!!!!

sync 2021.10.07. 21:19:12

A baj csak annyi, hogy a gazdagodás mögött nincs teljesítmény, mivel nincs kényszer a megmérettetésre.

Mayer Máté 2021.10.08. 07:13:20

@a nagy hohohorgász: Köszönöm a hozzászólást! Nem tudom, Gattyán hogyan szerezte "az első millióit", de azt tudni vélem, hogy nem politikai hátszéllel, kizárólag ezért hoztam őt példának. Ettől még simán elképzelhető, hogy mint a '90-es, de még a 2000-es évek elején is jóformán bárki, aki komolyabb vagyonra tett szert, a vagyonfelhalmozása kezdetén valami törvénytelent csinált, minimum adót csalt, hogy azután a tőkéjét egy ponton túl már legálisan is forgathassa, így "tisztára mosva" a kezdeti korrupciót.

Mayer Máté 2021.10.08. 07:14:23

@sync: Egy ponton túl jellemzően valóban nincs, egyetértek.

Mayer Máté 2021.10.08. 07:32:39

@midnightcoder2: Köszönöm a hozzászólásod! A szocializmus kritikáddal egyetértek, erre részletesen ki is fogok térni a következő 2 bejegyzésben ezért itt csak nagyon röviden reagálnék rá. A marxi rendszerekben valóban gond, hogy a vagyoni különbségek tényét támadják. Én csak a vagyoni különbségek mértékét kritizálom, ez az, ami rendszer szintű instabilitást szül. Az egyik, amit ide szúrnék, hogy a feudalizmusban, vagy az antik társadalmakban sem volt kapitalista, bár az elit szemlélete több ponton találkozott a kapitalisták szemléletével, tehát nem kizárólag a mai jobb-bal politikai tengelyen értelmezhető a kapitalizmus rendszerkritikája. A másik, hogy a kapitalista valóban nem személyes privát céljaira fordítja vagyona nagy részét, valóban működtet ebből cégeket, ahol emberek dolgoznak és ahol termékek, vagy szolgáltatások születnek, de a vagyona egy további részét lobbitevékenységekre, vagyis az államok működésének befolyásolására fordítja. Más szóval politikai hatalommá konvertálja és ez át is vezet a fenntarthatóság kérdéséig, hisz itt is a kapitalista szemlélet szerinti törvényalkotásra veszi rá a politikai elitet, ami nem morális, vagy gazdasági, hanem ökológiai értelemben fenntarthatatlan.

A végét érintő meglátásaiddal több ponton egyetértek, de árnyalnám azokat. Egyrészt itt és másutt is utalok rá, hogy a mai népességszám szerintem minimum véleményes, hogy fenntartható-e, az biztos, hogy ezen az életszínvonalon nem. Vagyis ez humanista megközelítésből embertelen állítás, ettől még igaznak hiszem - nem pedig jónak. Másrészt a technológiának csak egy része fordítódik a lakosság élelmezésére, másik részét olyan, a túlélés szempontjából irreleváns dolgokra használjuk, mint a szórakozás, az utazás, vagy épp a házimunkák gyorsabbá és kényelmesebbé tétele. Igaz, hogy előbbi a szennyezés nagyobb részért felel, de az utóbbi csoport sem elhanyagolható.
Másként mondva azzal a játékelméleti dilemmával élünk, mint a "terroristák eltérítettek egy gépet és célba vettek egy nézőkkel teli stadiont". Ha "a gépet lőjük le", az is elég embertelen, de ekkor az emberiség nagyobbik része, "a stadionbeliek" megmenekülnek. Ha hagyjuk, hogy "belerepüljön a stadionba", vagyis az ökológiai összeomlások tegyék a dolgukat, akkor sokkal több ember, akár a teljes emberiség elpusztul.

midnight coder 2021.10.08. 08:55:16

"Más szóval politikai hatalommá konvertálja és ez át is vezet a fenntarthatóság kérdéséig, hisz itt is a kapitalista szemlélet szerinti törvényalkotásra veszi rá a politikai elitet, ami nem morális, vagy gazdasági, hanem ökológiai értelemben fenntarthatatlan."

Mert anno a szocializmus fenntarthatóbb volt, ahol a politikai döntéseket nem a kapitalista szemlélet alapján hozták? Anno a szocializmus sokkal nagyobb környezeti károkat hozott össze mint a kapitalizmus. Kis hazánkban is, gondolj csak a katonai repterek környékén kerozint termõ kutakra, vagy a vegyi gyárakban felhalmozott, vashordókban tárolt veszélyes hulladékokra. Vagy a bauxittermeléssel tönkrevágott talajvízháztartásra. És ez a fasorban sincs Pl. a Szovjetunióhoz képest. Vannak ott jó kis radioaktív tavacskák, és a tajgán sem zavart senkit ha az olajvezetékbõl ömlött az olaj a földre.

De nem jobbak ebbõl a szempontból a társadalmi szervezetek sem. A zöldek például jó sokat ártottak a környezetnek az atomellenes propagandával. Sok-sok szénerõmû van ma is velünk a tevékenységük következtében, de a nukleáris hulladék elhelyezése is sokkal drágább és kevésbé biztonságos amiatt hogy megakadályozzák a határokon át történõ szállítást olyan helyekre, amik geológiaialag tökéletesen alkalmasak erre.

"Másrészt a technológiának csak egy része fordítódik a lakosság élelmezésére, másik részét olyan, a túlélés szempontjából irreleváns dolgokra használjuk, mint a szórakozás, az utazás, vagy épp a házimunkák gyorsabbá és kényelmesebbé tétele."

A technológia fejlõdése nem úgy mûködik mint a szovjet sci-fi filmekben, hogy pár tudós felfedez valami zseniálisat és gyorsan gyártani kezdik. Általában a piaci igény generál fejlõdést, ami aztán más területeken is megjelenik.

A mai napelemek azért jöhettek létre elérhetõ áron, mert a mikroprocesszor és a folyadékkristályos kijelzõk fejlõdése és tömeggyártása létrehozta az ehhez szükséges technológiát. Az elektromos autók akkumlátorai mögött a mobiltelefonokkal kapcsolatos fejlesztések vannak. De a mezõgazdasági forradalom ami lehetõvé tette, hogy az átlagpolgár ne éhezzen, szintén nem jöhetett volna létre az autózás nélkül. Az elektromos autózásból pedig elõbb-utóbb ki fog pottyanni egy olyan akksi ami olcsó, nagy kapacitású, tartós és környezetbarát lesz - és ez fogja megoldani a CO2-vel kapcsolatos problémákat.

De ezen a ponton a zöldek megint belépnek mint környezetromboló tényezõ. Ugyanis az egy dolog, hogy meg kellene állítani a CO2 kibocsájtás növekedését. Az pedig egy másik, hogy ez azért 2050-ig nem fog megtörténni, és még nagyobb gond, hogy ami már kinn van az kinn is marad. Igazából a megoldás a klíma hûtése lenne, azaz a légkört kellene úgy alakítani, hogy a hõ egy részét visszaverje. Ezt amúgy régebben megoldotta az emberiség - amíg nem vonták ki a benzinbõl a ként, addig jó hideg telek voltak. Csak aztán jött a zöldek kampánya a savas esõ ellen - joggal egyébként - viszont azzal, hogy a ként kivontuk az üzemanyagból szintén hozzájárultunk a légkör melegedéséhez. Viszont a zöldek garantáltan lelõnének bármilyen olyan projektet ami arra irányulna, hogy visszaállítsuk az egyensúlyt a légkör szennyezésének módosításával. Módosítani csakis rossz irányba lehet...

Aztán persze a bolygó megoldja ezt egy idõre a következõ nagy vulkánkitöréssel vagy meteorral. Csak nekünk ez most kellene.

"Ha "a gépet lőjük le", az is elég embertelen, de ekkor az emberiség nagyobbik része, "a stadionbeliek" megmenekülnek."

Akkor menekülhet meg, ha a technológia fejlõdése megoldja a problémákat - illetve ha az emberiség nem szaporodja megint túl a technológiát. A gond most is ez - az emberiség 1960-as létszámával a fejünk sem fájna.

2021.10.08. 11:35:47

a kapitalizmus nem a szabad piac (az a vásár), hanem a szabad tőkepiac. az, hogy viszonylag szabadon lehet előállítani pénzt és pénzpiaci termékeket előállítani.

a létező kapitalizmus általában államkapitalizmus. az állam teremti a készpénzt és az első derivatíva a folyószámla hitel. az már a részleges tartalékolás mellett a semmiből teremti a pénzt feltéve, hogy a tartalékráta 50% alatti.

ha mondjuk 100 forint van a bankban és 10% a tartalékráta, akkor ebből 10 forintot tartalékolni kell. csak 90 forintot lehet folyósítani (nem kölcsönadni, mert az a takarékpénztári működés, a kereskedelmi bank folyósít). ez csak az első kör. ezek után a 90 forint folyószámla hitel betétként jelenik meg és abból 81 forintot lehet folyósítani. 900 forintot rendszerszinten.

és ez a rendszerhiba. ilyen és ehhez hasonló csalások sorozata. egyszerű dolog.

van egy üzletem. részvénytársaság, amelyet 100 forintra értékelek. 1 részvény 1 forintot ér. ki ad érte többet. megbízom a szolgámat, hogy vegyen egyet 2 forintért. és ezért az ügyletért kap 1 forintot. 1 forint befektetés után mennyit ér az üzletem? nem 101 forintot, amennyi ugye a "tisztességes" lenne. hanem 200 forintot.

ez kétféle erköcs. de nem mondanám meg, hogy melyik az egyik. mert az antal becézve. de a másik is lehet "tisztességes" feltéve, hogy elmagyarázzák a nézőgyerekeknek és azt annak tartják.

2021.10.08. 12:15:41

ezekért a rendszerhibákért a virtualizáció felelős. mert ha valódi pénzt kell kikölcsönözni, akkor ugye nem lehet a hitelt kétszer betétként elszámolni. vagy ha valaki a vásárban egy szem búzát aranyáron, akkor senki se gondolja, hogy az egy zsák arany.

az emberek döntő többsége nem hiszi el, hogy a pénzt semmiből lehet teremteni. az usa is ezt játszotta el nemrég.
data.oecd.org/money/narrow-money-m1.htm
a privát fed abból a pénzből hozza egyenesbe a gazdaságot. és ezt a dollárdiplomácia legitimálja. és persze az amerikai magánegyetemek versengenek ezért a pénzért. és ez egy működő kis-villág. vagy legalább is annak tűnik.

ahogyan ázsia is. ahol a bankrendszer teljes egészében államosítva van. és a pártitkárok gyerekeivel bratyizva lehet hitelhez jutni.

európai rendszer micsoda. az nincs kitalálva. és ebből minimálisan a hidegháború új fejezete adódik. egy orwelli világ. óceánia (amerikanizmus) vs. eurázsia.

hja és tessék a fenti oecd honlapon a csúszkát 2020 februárra húzni. az utolsó nagy amerikai pénznyomtatás elébe.

gdp arányosan kik az elsők a pénzteremtésben.
1. hungary
2. turkey
3. israel
4. poland
5. china
ezek az oecd átlag fölé léptek. és éppen ezek voltak az "autoriter rezsimek". ez ezt jelenti.

a kérdés, hogy kinél legyen a pénzjegynyomda. aki nagyobbat hazudik ügyesebben. ez a belpolitika. és utána aki túl sok versenyelőnyt generál magának azt ütik a többiek. ez a külpolitika.

2021.10.08. 13:20:15

@sync:
a (fizikai) teljesítmény mértékegysége a lóerő, vagy a watt. a (szellemi) teljesítmény (mérhető) mértéke kb. az, hogy az ember milyen fizikai teljeítményű gépeket hoz létre a gazdagság érdekében.

ha budapest vagy magyarország képtelen metrószerelvényt legyártani, akkor nyilván a teljesítménye ez ügyben zéró. és onnantól kezdve a kérdés az, hogy a fővárost és/vagy a kormányt a siemens-alstom vagy a ruszki metrowagonmassh bassza át. persze lehet mondani, hogy ezt gyártsák le ők. és mit állít majd elő budapest és az ország?

termeli a "dzsídípít". az pénzköltés. az, hogy budapest "termeli" a gdp felét azt jelenti, hogy budapest költi el a pénz felét. semmit sem mond a valós gazdasági teljesítményről, annak mérhető mértékéről.

ha gyügyén lenne a jegybank, gyügyei parasztok lennének a bankárcsaládok, akkor építettnének maguknak egy várat. és eszegetnének és iszogatnának a sztárséfekekel. és azt mondanák mi termeljük a "dzsídípít".

értem, hogy a szolgáltatások is pénzköltést jelentenek és azok is határhasznának is van jelentősége. budapestet nem tartja fent az idegenforgalom és a (nem, vagy alig létező) szoftverfejlesztés.

a prezi nevű kirakatcég magyarországi lányvállalata lófasz esti fényben. a top 100 cég közé nem férne egy áltagos fejlettségű megyében. csak el van hitetve, hogy ezekbe a magyaországon szinte semmi pénzt nem termelő cégek lendítik fel a gazdaságot. mert százcsillió dolláros tőkealapok megveszik a "sztártápokat". vegyék meg, de micsodát. hol vannak ezek a min. 1,000 de inkább 10,000 főt foglalkoztató mérnöki irodák?

így a kérdés, hogy ki viszi csődbe budapestet. orbán, dobrev, karácsony vagy márki zay péter. mert felszámolja a "korrupciót". és az micsoda? az, hogy a magyar építőipar ontja magából a vasbeton-gipszkarton épületeket és mellette aszfaltoznak. amit a szocialista állami építőipar is tudott a leghülyébb párttitkárokkal. ha ezt felszámolják, akkor a forintgazdaság összecsuklik, mint egy zollstock. mert ezek mögött van mérhető teljesítmény. érted ugye munkagépek, wattban. és nem lófaszkarikában.

midnight coder 2021.10.08. 13:40:35

@cvsvrs: "a prezi nevű kirakatcég magyarországi lányvállalata lófasz esti fényben. a top 100 cég közé nem férne egy áltagos fejlettségű megyében."

Persze. Csak Pesten egy rakás szoftverfejlesztõ cég van. És sok-sok fejlesztõ. Azért van sok fejlesztõ cég, mert sok a fejlesztõ. És azért van sok fejlesztõ, mert itt egy rakás cég között választhatsz, míg egy-egy vidéki nagyvárosaban van 2-3 ilyen, és ezek pontosan tudják is, hogy száz kilométeres körzetben nincs más. Ez pedig látszik a béreken, és a munkakörülményeken is. És persze ez nem csak a szoftverfejlesztésre igaz, hanem sok másra is.

midnight coder 2021.10.08. 18:46:53

@cvsvrs: Azért a cégek 99.9%-a nem ezt a trükköt játssza. Pár nagy cég persze nyilván igen.

MEDVE1978 2021.10.08. 23:51:00

Nagyon jó problémafelvetés és érdekes megközelítés. A korrupcióval kapcsolatosan is van benne igazság persze, bár senki nem tudja megmondani, hogy melyik tényező milyen arányban játszik szerepet. Igaz az, hogy a szegényebb országokban a kevesebb erőforrás miatt nagyobb a korrupció és a gazdagodással csökken. Hát persze hiszen a gazdag társadalomban több pénzed jut az általános megélhetésen (lakhatás, élelem, alap ruhák) kívüli dolgokra = jobban élsz. Ezért hatalmas kamu egy modern világgazdaságba bekapcsolt országban a vásárlóerő paritásos GDP kiszámítása. Az, amikor a nyugati azt mondja, hogy hát igen, te magyar kevesebb pénzt kapsz, mert nálatok minden olcsóbb. Csakhogy ez nem igaz, rengeteg áru és szolgátatás ma már globálisan van bekapcsolva egy áruforgalomba. Az új OPEL-t Németországban is ugyanannyiért fogod megkapni, mint Magyarországon. Még ha akár az arányok a jövedelmeknél meg is egyeznek (tehát te ugyanúgy a béred 60%-át költöd alapvető dolgokra, mint a német) a fennmaradó 40% amit szabadon elkölthetsz, még így is kb. a fele lesz a német által felhasználhatónak. Pénz = szabadság a mai világban egy-két kivétellel (mondjuk arab államok) és pénz = kevesebb korrupció, hiszen nem fogod megkenni az orvost, ha van pénzed drága magánellátásra.

A korrupciónak ugyanakkor van kulturális jellege is, egyes puritán társadalmakban jóval kevésbé van jelen, máshol pedig sokkal inkább beépült. Nálunk nagy kultúrája, történelme van a korrupciónak, ennek oka az ország történelme, az, hogy az urak több mint 500 éve nem csak, hogy a szart is kiverik az átlagemberből, de még nyugalmat sem tudtak biztosítani (török 150 év, Habsburg elnyomás).

A többi tényező, amit leírtál globális, a korrupció ebben az értelemben lokális, valószínűleg ez okozza, hogy az emberek jóval fontosabbnak tartják és jobban veszik észre.

Az is igaz, hogy ezek szorosan összefüggenek a kapitalizmussal, de inkább az emberi természettel. Hiszen az ember sajátja, hogy gyarapodni és szaporodni akar. Ez a hajtóerő az, ami a gazdaságokat a növekedésre készteti és ezzel ökológiai kárt okoz. UGyanígy emberi a technológia mint kényelmi eszköz használata is. Tehát szerintem ezzel nem mondtál sok újat. Ezek döntő része egy feudális rendszerben is ugyanígy lenne, csak ott a hűbérúr, az arisztokrácia és a király lenne nagyon gazdag, a parasztok pedig szegények és ők ösztökélnék a gazdasági szereplőket a jobb teljesítményre, hogy legyen pénz adóra.

Untermensch4 2021.10.10. 00:00:03

@MEDVE1978: "Pénz = szabadság a mai világban egy-két kivétellel (mondjuk arab államok)"
Emirátusokban dolgozott ismerős mondta hogy az ottani jobb módú rétegből vmi rejtélyes okból sokaknak akad külföldön (jellemzően nem iszlám országba) vmi dolga a ramadán idejére... :)

Mayer Máté 2021.10.11. 17:06:26

@midnight coder: Szinte mindennel egyetértek, amit írsz. A szocializmusnak nevezett berendezkedés sem volt környezetbarát, csak nem a növekedéskényszer miatt, hanem, mert ott sem volt szempont a környezet védelme.

Egyetértek, hogy a zöld szervezetek időnként rossz célpontot választanak és azzal is, hogy addig, amíg a megtermelt energiát nem tudjuk megfelelően sokáig tárolni aránylag kis vesztességgel, addig kellenek a villamos hálózatba olyan termelők, amik üzembiztosak, a klíma szempontjából meg jobb az atom, mint a szén. A kritikák ezzel együtt jogosak vele szemben, csak nem időszerűek.

A piaci igény generál fejlődést, valóban és a felfedezések tényleg sokrétűen hasznosulnak, de ma legalábbis maga a piaci igény is mesterségesen generált. Hiánygazdaságban, vagy szükséglet alapú gazdaságban szüli csak a fogyasztói nyomás időnként a fejlesztéseket, míg egy ilyen telített piac esetében, ami ma a fejlettnek nevezett országokban van a cégek azok, akik rá vannak kényszerítve az innováció finanszírozására, hogy kitűnjenek valahogy a sok egyforma termék közül a magukéval, ami többet, jobbat, gyorsabbat, stb. tud, vagy legalábbis azt ígérik.

Azzal vitatkoznék leginkább, hogy a mai helyzetet a technológia fogja megoldani. Hisz, akárcsak az üzemanyag kéntartalma esetében, mindenfajta technológiai újításnak vannak nem várt, és sokszor az élőlények és/vagy a környezet számára káros következményei. Sőt, túlnépesedés sem lenne technológiai újítások nélkül. Így tartok tőle, hogy az újabb technológiák csak még több embernek ágyaznak meg egy egyre élhetetlenebb Földön. A szemléletváltást legalábbis tuti nem a technológia fogja megoldani.

Mayer Máté 2021.10.11. 17:22:35

@MEDVE1978: Nagyon köszönöm a hozzászólásodat és az elismerő szavakat. Egyetértek, hogy szemléletbeli és nem pusztán gazdasági berendezkedésbeli problémákról van szó a fenntarthatóság kapcsán. Az emberi természet meglátásom szerint ugyanakkor igen színes és gazdag, hogy mit hozunk ki belőle az a környezeti tényezőkkel való kölcsönhatásból következik. Kissé triviális lesz a példám, de, mondjuk egy társaság, akik kooperítív társasjátékot játszanak lelkesen segítik egymást, majd, ha valami durván kompetitív játékot teszel eléjük ugyanilyen lelkesen tapossák majd egymást, ahol érik.
süti beállítások módosítása