HTML

Spanyolviasz

Álmodtam egy jobb világot: http://kompetenstarsadalom.blogspot.hu

Friss topikok

Közösség

Utolsó kommentek

Címkék

21.század (1) 25 év (1) 3. világháború (3) adat (1) Adolf (1) ageizmus (1) alacsony önértékelés (1) alárendelődés (1) Alexandrosz (1) alkalmazott (2) alkohol (1) államtitok (1) álszentség (3) általánosítás (1) al Kaida (1) Amidala (1) Anakin (1) anarchizmus (2) androgűn (1) Antal József (1) antiteizmus (1) apokalipszis (1) armageddon (1) asztrológia (1) ateizmus (3) autoimmun betegség (1) autoritás (1) ayurvéda (1) ayurvédikus (1) a gyerek érdeke (2) baloldal (2) bántalmazás (1) befolyásolás (1) beosztott (2) big picture (1) bio (1) biológia (1) Birodalom (1) biszexualitás (1) bizalom (1) biztonság (1) blogindító (1) BNO-10 (1) boldogság (2) Brexit (1) cenzúra (1) civil (3) civilizáció (1) colonus (1) Connor (1) Covid 19 (1) csábítás (1) csábító (1) család (7) családterápia (1) Csillagok háborúja (2) csoport (1) csoportidentitás (1) csoportnyomás (1) csöves (1) Darth Vader (2) darwinizmus (1) demográfia (2) demokrácia (17) démonizálás (1) depresszió (1) destabilizáció (1) destabilizálódás (1) digitális (1) digitális magány (1) diktatúra (5) diplomácia (3) Disney (1) divat (4) DK (3) dolgozó (1) dominancia (1) drog (1) DSM-V (1) egalizmus (1) egészség (4) egészségmegőrzés (1) egészségügy (2) egyén (1) egyenlőség (5) egyenlőtlenség (2) egyenruha (1) egyformaság (1) egyház (4) Együtt (2) együttélés (1) együttgondolkodás (1) együttműködés (1) elégedetlenség (1) elengedés (1) élet (1) életkor (1) életszínvonal (1) elfogadás (1) elidegenedés (3) elit (3) elitizmus (1) ellenzék (1) elmélkedés (13) Első Rend (1) elv (1) elvándorlás (2) elvárás (1) elvtelenség (1) ember (4) ember és környezet (1) én (1) energiahatékonyság (1) énideál (1) EQ (1) érdek (1) erkölcsiség (1) erő (1) erőszak (1) erő kutusz (1) érték (1) értékválság (2) érzelemszabályozás (1) érzelmi intelligencia (1) ész (1) eszme (2) eszmetörténet (1) etikus (1) EU (4) Euróoai Unió (1) Európai Unió (3) evolúció (4) evolúciós pszichológia (1) ezotéria (1) fajgyűlölet (1) fasizmus (2) fast-fashion (1) FED (1) fejlődés (3) félelem (2) felelősség (1) felettes én (1) felkelés (1) felmelegedés (1) felnőtt (1) felnőttek (1) félrelépés (2) feminizmus (2) fenntartható (15) fenntarthatóság (3) férfi (3) férfiak (4) feszültség (1) feudalizmus (1) fiatal (1) fiatalok (1) Fidesz (4) film (3) filo (85) filozófia (79) finn (1) finn-ugor (1) fogyasztásmentes (1) fogyasztói társadalom (2) fölérendelődés (1) főnök (2) forradalom (3) Francia Forradalom (1) függőség (3) gazdagság (5) gazdaság (19) gazdasági válság (5) gazdasági világválság (1) gender (1) generáció (1) genetika (1) genocídium (1) globális felmelegedés (4) globalizáció (3) gondolkodás (3) gyarmatosítás (1) gyász (2) gyerek (4) gyerekvállalás (2) gyerek érdeke (1) gyógyászat (1) Gyurcsány (1) háború (7) hadsereg (1) hajléktalan (1) hajléktalanság (2) hála (1) halál (3) halandóság (1) hangulatzavar (1) Han Solo (1) harcászat (1) Harmadik Birodalom (1) Harmadik Világ (1) hatalmi elit (1) hatalom (13) házasság (3) hazugság (1) HBO (1) heteroszexualitás (1) hidegháború (2) Hidegháború (1) hiedelem (4) hierarchia (1) hipokrácia (3) hippi (1) hit (1) Hitler (2) Holokauszt (2) homeopátia (1) homoszexualitás (2) hontalan (1) Horn Gyula (1) humanizmus (2) humán ökológia (1) hun (1) hunok (1) hűség (2) hűtlenség (2) idegengyűlölet (2) identitás (1) ideológia (2) idő (1) idősek (1) időskor (1) igaz szerelem (1) II. világháború (1) III. világháború (1) illiberalizmus (1) india (1) indiai (1) információ (1) integráció (1) inteligencia (1) intellektus (1) internet (2) intimitás (1) inverz szexizmus (1) IS (1) ISIS (1) ismerkedés (1) isten (1) Iszlám Állam (1) játék (3) Jedi (2) (1) Jobbik (4) jobboldal (2) jólét (3) jóléti társadalom (3) jóslás (1) jövő (3) jövőkép (1) jövőkutatás (3) Jung (1) jutalom (1) Kádár (1) kapcsolatok (2) kapitalizmus (4) Karl Marx (1) Kárpát-medence (1) kataklizma (1) kegyes hazugság (1) kelet (1) képviselet (1) képviseleti demokrácia (2) kerítés (1) kiadó (1) kiegyenlítődés (1) kihalás (1) kilátástalanság (1) kína (1) Kína (2) kínai (1) kisebbrendűség (1) kivándorlás (1) kizsákmányolás (1) klerikális (1) klímaváltozás (16) kognitív (1) kommunikáció (1) kommunizmus (1) konfliktus (1) kontroll (1) könyv (1) konzervatív (1) környezet (4) környezetvédelem (4) Koronavírus (1) korrupció (1) köszönet (1) köszöntő (1) kötődés (1) közélet (18) Közép-Kelet Európa (1) közlekedés (1) kozmetika (1) közösségi nyomás (1) Köztársaság (1) közvetlen demokrácia (1) krízis (1) külföldi munkavállalás (1) különleges katonai művelet (1) külső (1) kultúra (2) kultusz (1) kütyü (1) kvóta (1) Kylo Ren (1) látó (1) lázadás (2) Leia (1) lélek (12) lélektan (26) lélekten (1) lelki betegség (1) lelki egészség (3) lelki nevelés (1) Liberálisok (1) liberális feminizmus (1) libertarianizmus (1) libertinizmus (1) LMP (3) lobbi (2) Luke (1) lustaság (1) magány (2) magatartásorvoslás (1) magyar (2) Magyarország (2) magyarság (1) manipuláció (1) Marx (1) Mayer Máté (3) média (7) médiakutatás (1) medicina (1) megcsalás (3) megfelelés (1) megjelenés (1) megkérdőjelezhető (1) megváltoztatás (1) Megyessy (1) meleg (1) melegség (2) meló (1) menekült (2) menekültek (2) menekültválság (1) menekült válság (1) migráció (12) migráns (2) migránsok (2) mítosz (5) mobilitás (1) modern ideálok (1) MoMa (1) Momentum (1) monogámia (4) moralizálás (2) mozi (1) MSZP (3) multi (2) munkaerőpiac (1) munkahely (1) náci (3) nácizmus (2) nagyvállalat (1) Nagy Francia Forradalom (1) nagy Ő (3) Nagy Sándor (1) nárcizmus (1) NATO (1) Nem (1) Nemiség (1) nemiség (2) nemi erőszak (1) nemi szerep (1) Nemi vágy (1) nemzet (2) nemzetállam (2) nemzethalál (1) nemzeti szocializmus (2) nemzetközi kapcsolatok (1) nem vagy elég jó (1) neokonzervativizmus (1) neoliberalizmus (1) neonáci (1) népességfogyás (1) népharag (1) népirtás (1) népszavazás (1) népvándorlás (3) (2) nők (5) norma (5) normák (4) növekedés (2) nyílt tabu (1) nyitott kapcsolat (2) Nyugat (1) nyugat (1) Ő (2) objektivitás (1) öko (4) ökológiai válság (4) ökologizmus (1) öko bolt (1) oktatás (2) október 2-a (1) oligarcha (1) olvasás (1) önismeret (1) önkéntes önkorlátozás (1) önszeretet (2) önszerveződés (1) Orbán (2) öreg (1) öröm (1) orosz-ukrán háború (3) oroszok (2) Oroszország (5) orvostudomány (2) őshaza (1) összefogás (1) osztály (1) Palpatine (2) pandémia (1) pár (1) párbeszéd (1) Párkapcsolat (1) párkapcsolat (16) párkeresés (1) pártok (1) párválasztás (1) patológia (1) patrícius (1) pedofília (1) pénz (1) pénzügy (1) pestis (1) plasztika (1) plebejus (1) plebs (1) PM (2) polgár (1) polgárháború (1) poligámia (2) politika (24) politikai korrektség (1) politikus (1) popkultúra (2) populista (2) populizmus (4) poszt-apokaliptikus (1) poszt-humanizmus (1) profit (1) promiszkuitás (2) propaganda (1) psziché (3) pszicho (3) pszichológia (42) pszichopatológia (1) Putyin (1) radikális (1) radikális feminizmus (1) radikalizákódás (1) Rákosi (1) rassz (1) rasszizmus (1) rasszizums (1) recesszió (1) referendum (1) rendszer (1) rendszerhiba (1) rendszerszemlélet (1) rendszerváltás (1) részvételi demokrácia (3) röghözkötés (1) Róma (2) Római Birodalom (3) Róma bukása (1) rossz (1) sajtó (1) sajtószabadság (1) sámán (1) sci-fi (3) siker (1) Sith (2) skinhead (1) Skynet (1) Skywalker (1) Snoke (1) Soros (1) sorozat (2) soviniszta (1) sovinizmus (2) spanyolviasz (40) Spanyolviasz (65) spekuláció (1) spirituális (2) spiritualitás (3) stagnálás (1) Star Wars (2) Stephen Hawking (1) szabad (1) szabadpiac (1) szabadság (6) szabad akarat (2) szabad világ (1) számítógép (1) számítógépes játék (1) származás (1) szegénység (1) szekta (1) szellemtudomány (1) szélsőjobb (1) szélsőség (1) szélsőséges (1) személyiség (1) szemlélet (1) szenvedés (1) szépség (1) szerelem (4) szex (6) szexizmus (2) szexmentes kapcsolat (1) szexualitás (6) Szexualitás (1) Szíria (1) szkíta (1) szkíták (1) szociális ügy (1) szocializmus (2) szociál darwinizmus (1) szociológia (1) szorgalom (1) szorongás (1) Szovjetunió (1) szpanyolviasz (1) sztereotípia (1) sztereotipizálás (1) szubjektivitás (1) születésnap (1) szülő (3) szülői alkalmasság (1) szülők (2) szülőkép (1) szülőszerep (2) szuperego (1) tabu (4) táltos (1) tárgy (1) társ (1) társadalmi csoport (1) társadalmi fejlődés elmélet (1) társadalmi feszültség (1) társadalom (79) társkapcsolat (2) tartósság (1) távgyógyító (1) távol-kelet (1) technika (1) technológia (9) tekintély (1) tekintélyelvű (1) telekommunikáció (1) teljesítmény (1) természet (1) természetes szelekció (1) természetgyógyászat (1) természettudomány (1) Terminator (1) terorizmus (1) terror (2) terrorizmus (1) testvériség (2) tini (1) titok (4) tőke (1) tolerancia (3) történelem (17) transzperszonális (1) trend (3) Trianon (1) Trump (1) túlfogyasztás (2) túlnépesedés (15) túltermelés (2) túlvilág (1) TV (1) ugor (1) újság (1) újságíró (1) Uj Péter (1) Ukrajna (3) Ukrjana (1) Unió (1) uniszex (1) űrkutatás (1) USA (3) üzlet (1) vágy (2) vagyon (2) vagyoni egyenlőtlenség (3) vagyonkoncentráció (5) válás (2) választók (1) vállalat (1) vállalati kultúra (4) vallás (9) valóság (1) valós vágyak (1) válság (9) változó világ (1) világcég (1) világháború (1) világjárvány (1) világkép (1) világnézet (1) világpolitika (1) világrend (2) világűr (1) világuralom (2) világválság (3) világvége (1) vilápolitika (1) virtuális vágyak (1) virtuális valóság (1) viselkedés (1) Vona (1) vonzó (1) vonzódás (1) vonzóság (2) Westworld (1) xenofóbia (2) Y (2) Y generáció (1) zöld (7) zöld pszichológia (1) Címkefelhő

2015.08.14. 09:55 Mayer Máté

Politika

A politika talán legnépszerűbb és legszélesebb körben elfogadott mítosza, hogy a politikusok, illetve a pártok ideológiákat képviselnek. Vannak jobb- és baloldali honatyák, demokratikus és diktatórikus pártok, zöldek, konzervatívok, liberálisok, szocialisták, fasiszták, stb. A valóság azonban az, hogy néhány kivételtől eltekintve a politika világa ennél sokkal „elvtelenebb”.

A képviselői állás egy 4 évre szóló, határozott idejű munkaszerződés és a választásokkor a képviselők ennek a szerződésnek a meghosszabbításáért/megszerzéséért kampányolnak, nem másért. A cél tehát a hatalom megszerzése és megtartása, az elvek képviselete csak egy ehhez felhasznált eszköz. A politikusok többsége nem egy eszme érvényre jutásáért küzd, hanem egyszerűen azért, hogy legyen munkája.

Néhányan most talán azt hihetik, hogy a fenti sorok a jelenlegi magyar közéletre vonatkoznak, pedig korántsem. Winston Churchill, pályája során nem egyszer váltott pártot és oldalt annak érdekében, hogy a hatalom közelében maradhasson, és ezzel messze nincs egyedül. Ha megnézzük, mit jelentett 100 éve konzervatívnak, liberálisnak, vagy épp szocialistának lenni és mellétesszük, hogy mit jelent ma, azt vesszük észre, hogy napjaink ideológiái közelebb állnak egymáshoz, mint egy évszázados elődjükhöz. A hagyományosan bal- és jobboldalinak tartott értékek mostanra egészen egybemosódtak.

A képviseleti demokráciák legnagyobb paradoxona ez. Papíron a politikusoknak társadalmi csoportokat kellene képviselniük, a csoportokat pedig akár ideológia mentén is meghatározhatnánk. A mindenfelé megfigyelhető néppártosodásnak azonban épp az a lényege, hogy a pártok „mindenkit képviselnek”, tehát nincs olyan, jól körülhatárolt elv, vagy eszme, ami szerint egy-egy társadalmi réteg mellé inkább odaállnának – netán abból nőnének ki. Ha pedig egy politikai szervezet látszólag mindenkit képvisel, akkor valójában senkit sem képvisel igazán.

E folyamattal az a probléma, hogy a képviseleti demokráciának az az alapelve, hogy az egyes csoportok érdekképviselői, egymással párbeszédet, vitákat folytatva, mindenki számára elfogadható kompromisszumokat kötnek. A kompromisszumok tehát, elméletben, tekintettel volnának a társadalom minden rétegére, azok politikai súlyától, érdekképviseleti erejétől függően. Ez az érdekképviseleti erő a pártok képviselőinek számában testesül meg, amit a rájuk leadott szavazatok arányában állapítanak meg.

A néppártok azonban, legalábbis hagyományos értelemben, nem képviselnek csoportokat, így a törvényalkotás nem a társadalmi rétegek párbeszédének gyümölcse, hanem egy szűk, elszigetelt politikai elit belügye. Elvben a civil szféra tölthetné be azt a valós, érdekképviseleti kontroll funkciót, ami a néppártosodással elveszett, ám a gyakorlatban ez csak egyes nyugat-európai demokráciákban működik többé-kevésbé.

Bennem itt fölmerült a kérdés, hogy akkor kiket is képviselnek valójában a néppártok? Lényegében saját magukat. Ahogy fönt már írtam, ebben a rendszerben a politika egyetlen célja a hatalom megszerzése és megtartása. Minden más ennek van alárendelve. Ma egy párt a népszerűségén keresztül válhat a hatalom birtokosává, látszólag tehát a „nép” kénye-kedve dönt a sorsáról. Ugyanakkor viszonylag kevés olyan politikai döntés van, ami közvetlenül, érzékelhetően hat a tömegek mindennapjaira, így a népszerűség elsősorban közvetett módon befolyásolható.

Ez a közvetett mód pedig a médiában bemutatott kép. Kis túlzással a társadalom aszerint dönt, hogy ki kormányozza az országot, hogy milyennek mutatják nekünk a politikusokat a TV-ben, a rádióban és az internetes portálokon – mára a nyomtatott lapok véleményformáló ereje elenyészően kicsi. Nem véletlen, hogy minden párt saját médiabirodalom kiépítésére törekszik, illetve a meglévő, tőle független médiabirodalmakra próbál hatni. A médiabirodalomhoz ugyanakkor pénz kell, rengeteg pénz. Mivel ennyi pénze csak a tőkebefektetőknek van, így politikusként a legkönnyebben úgy lehetünk népszerűek, ha nekik tetsző törvényeket hozunk, ők meg cserébe pozitív híreket közölnek rólunk minden fórumon.

A jelenlegi rendszer tehát nagyon előnyös a legvagyonosabb 1%-nak. Az érdekeik érvényesítéséhez ugyanis nem kell megnyerniük a társadalom többségének támogatását, elég csak néhány politikust hatalomhoz segíteni. Leegyszerűsítve ezt nevezzük lobbi tevékenységnek.

Egy másik népszerű mítosz ugyanakkor, hogy a „gonosz” nagytőkéseket hibáztatjuk a világ minden bajáért. Ez egy nagyon kényelmes hazugság, mert látszólag fölment bennünket a felelősség alól, hogy a környezetünk sorsán, vagy akár a saját sorsunkon változtassunk. Bár minden korban igaz, hogy a vagyonos embereknek több beleszólásuk van a közösség életét befolyásoló döntésekbe, mint a szegényebb rétegeknek, azonban az is tény, hogy a tömegek ellenében sokáig kormányozni nem lehet.

Míg a politikusokat lobbi tevékenységgel veszi meg a gazdasági elit, addig a társadalmat az életszínvonalon keresztül. Az elvárt életminőséget szintén a média alakítja a legnagyobb mértékben. Miközben a többség egyetért azzal, hogy küzdjünk a klímaváltozásért, közben azt is elvárjuk, hogy a boltok polcai olcsó áruktól roskadozzanak.

Ha egy ruhadarabot addig kellene hordanunk, míg 10-15 év alatt egészen szét nem szakad és nem addig, amíg megunjuk, ha helyi munkások gyártanák le tartós alapanyagokból és így az ára a jelenlegi sokszorosa volna, ha a piacon csak az éppen termő, helyi, szezonális zöldségeket és gyümölcsöket vehetnénk meg, ha a turizmust erősen korlátozva megszüntetnénk a polgári légi közlekedést és személyautó forgalmat, ha városon belül is csak közösségi közlekedéssel és biciklivel lehetne utazni, ha az ipari és lakossági áram, víz és gázfogyasztást erősen leszabályoznánk, stb., akkor valóban tennénk a klímaváltozás ellen… és egyúttal forradalom törne ki.

Az ilyen radikális lépések megtételéhez arra volna szükség, hogy a polgárok többsége átérezze a saját felelősségét, akár a klímaváltozáshoz hasonló, világméretű folyamatokban is, miközben kontrollérzettel is bírnak, hogy összefogva változtathatunk még a legsúlyosabb kérdéseken is. Erről szólna a részvételi demokrácia, amiről egy korábbi bejegyzésben már írtam.

1 komment

Címkék: politika közélet spanyolviasz demokrácia szegénység képviselet hatalom tőke filo vagyon részvételi demokrácia képviseleti demokrácia hatalmi elit


A bejegyzés trackback címe:

https://spanishwax.blog.hu/api/trackback/id/tr137705324

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman megbízott szerkesztő · http://bircahang.org 2015.08.14. 10:23:04

A liberalizmus benyelte a közőpjobbot és a középbalt. Ezek között manapság alig van különbség.

Erre a reakció a népek ébredése: új baloldali és új jobboldali szervezetek létrejöttében.
süti beállítások módosítása